A térbeli tájékozódás és a memória károsodását okozó betegségek kezelésénél is hasznosulhat az a felfedezés, amit magyar kutatók tettek az agy vizsgálata közben.
Folyamatos ingerek, kialvatlanság, bezárkózás – mind olyan szokások, amelyekkel felgyorsítjuk az agyunk öregedését.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekből kerülhet rengeteg mikroműanyag az emberi szervezetbe, így az agyba is – mutat rá egy friss kutatás.
Amerikai kutatóknak sikerült megörökíteniük, miként viselkedik az agy egy aha!-pillanatban.
Egy nemzetközi kutatócsoport szó szerint felkockázott egy agyszeletet, hogy információkat nyerjen a szerv energiamenedzselő rendszeréről. A tudósok érdeklődése indokolt, az agy ugyanis mindössze a testsúly 2 százalékát teszi ki, viszont 20 százalékkal részesedik a szervezet energiafogyasztásából.
Kanadai kutatók szerint nem a puszta véletlennek köszönhető az, hogy bizonyos zenékkel az ember úgy érzi, képes együtt rezonálni. A megállapítás a zeneterápiát is hatékonyabbá teheti.
Egy sor egészségkárosító hatása lehet az emberi szervezetben lévő mikroműanyagoknak, és a fő gond, hogy legalább ennyi még ismeretlen a tudomány előtt is. A tudósok azonban már most is cselekvést sürgetnek.
Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.
Amerikai kutatók több mint 19 ezer ember agyfelvételét nézték át, az adatok alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy az agy nem egy lassú folyamat során öregszik.
A maratoni futókkal elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az emberi agy képes felemészteni önmaga egy részét akkor, ha éhezik.
Amerikai kutatók szerint létezik olyan forgatókönyv, hogy a herpeszvírus az orron keresztül fertőzzön, és ha ez megtörténik, az igen komoly következményekkel jár.
Kaliforniai kutatóknak sikerült először szintetizálniuk a rozmaringban és a zsályában is megtalálható karnozinsavat, és úgy tűnik, ez komoly segítséget jelenthet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.
Brit és szlovén kutatók olyan összefüggést találtak a légzés és az Alzheimer-kór között, amely alapján nem zárható ki, hogy a betegséget az agy érrendszerének működési zavara váltja ki.
Amerikai kutatók szerint az agy fejlődésének köszönhető, hogy a főemlősök ma már a legtöbbször egy utódnak adnak életet egyszerre.
Amerikai kutatók szerint egyértelműen kimutatható, hogy az emberi szervezetben egyre több mikroműanyag halmozódik fel.
Az agy jutalmazó rendszerében szerepet játszó, eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói – eredményük a szorongás, a depresszió és a szenvedélybetegségek kezelésében lehet jelentős.
Amerikai kutatók az egérkísérletek során arra a következtetésre jutottak, hogy mindösszesen háromféle neuron képes irányítani az ember étkezését. Ez annyit tesz: valójában reflexből eszünk.
A Liverpooli Egyetem tudósai szerint a talin nevű fehérje miatt szaporodhat el az a fehérje az agyban, ami miatt megindulhat a memóriavesztés például az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.
Német kutatók új megvilágításba helyezték azt, hogyan kódolja az agyunk a matematika egyik legelvontabb definícióját, a nullát, amelynek értelmezése egyáltalán nem magától értetődő.
